Kedves Nyolcadikosok!
A szerves vegyületek közül beszéljünk az összetételük szerint legegyszerűbb vegyületekről, a szénhidrogénekről! És megint a jelenleg legelterjedtebb energiaforrásunkról és vegyipari nyersanyagunkról a földgázról és a kőolajról beszélünk!
A földgáz és a kőolaj
1.A földgáz és a kőolaj – különbözó szénatomszámú
szénhidrogénekből álló keverékek.
(A szénhidrogének szénből és hidrogénből álló vegyületek)
Telített szénhidrogének: a
szénatomok között csak egyszeres kovalens kötés van.
A telített, nyílt láncú
szénhidrogének, az alkánok homológ sora így kezdődik: metán (CH4) etán (C2H6), propán (C3H8), bután (C4H10) és pentán (C5H12). Az egyes tagok egy CH2 csoporttal különböznek a szomszédos tagoktól.
2.Keletkezésük: elpusztult élőlényekből, levegőtől elzártan, nagy
nyomáson, magas hőmérsékleten évmilliók
során keletkeznek
3. Földgáz (85 %-a metán)
-színtelen,
szagtalan, éghető, gáz, levegővel keveredve robban
- a metán
CH4 szén-dioxiddá és vízzé ég el
CH4 + O2 → CO2 + 2H2O
-a
földgáz fűtőgáz és vegyipari alapanyag
4. Kőolaj: sötétszínű, sűrű, víznél kisebb sűrűségű, folyadék,
kormozó lánggal ég,
A kőolaj párlatai: benzin,
petróleum, gázolaj, pakura
A kőolaj párlatok tulajdonságai:
-benzin: jellegzetes szagú, könnyen párolgó, tűzveszélyes
(robbanásveszélyes) folyadék, jó oldószer, gőzei
mérgezők
-petróleum: jellegzetes szagú,
halványsárga, folyadék, kerozint (repülő hajtóanyagot) gyártanak belőle
-gázolaj vagy dízelolaj: kellemetlen szagú, sárga
folyadék
-pakura: sötétbarna, sűrű folyadék
(vazelint, paraffint, kenőolajokat gyártanak belőle)
-aszfalt (bitumen) marad vissza
Telítetlen szénhidrogének: a szénatomok között van kétszeres vagy háromszoros kovalens kötés is.
Etilén C2H4
Acetilén C2H2
Hf. A földgáz és a kőolaj címtől leírni az óravázlatot!
Remélem, most már megjegyzitek a kőolaj párlatait és a földgáz jellemzőit!